J. K. Rowling �letrajza:

A Bristol melletti Chipping Sodburyben sz�letett.

4 �ves kor�ban Winterbourne-be (Bristol el�v�ros�ba, n�h�ny kilom�terre r�gi lakhely�kt�l) k�lt�ztek. Itt a szomsz�dban lakott k�t testv�r (egy kisfi� �s egy kisl�ny), akiknek a vezet�kneve Potter volt, ez akkor annyira tetszett az �r�n�nek, hogy sosem felejtette el. A saj�t nev�t viszont nem szerette, mert mindig cs�folt�k (a Rowling �s a Rolling �sszecseng�se miatt).

Im�dta a fantasztikus t�rt�neteket, melyeket �desapja olvasott fel neki vagy amit � maga olvasott. Kedvencei voltak: Kenneth Grahame: The Wind in the Willows (Magyarorsz�gon a B�kav�ri uras�g c. film), C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia (film: Walt Disney Studios, 2005. kar�csony), de a legkedvesebb k�nyve Elizabeth Goudge: The Little White Horse-a volt.

M�r kiskor�ban t�rt�neteket mes�lt k�t �vvel fiatalabb h�g�nak. Els� t�rt�net�t, mely egy Ny�l nev� ny�lr�l sz�l, amelyben szerepelt egy nagy m�hecske, akit Ms. M�hecsk�nek h�vtak, mind�ssze �t- vagy hat�ves kor�ban �rta.

A sz�lei igazi londoniak voltak, �s mindig az volt az �lmuk, hogy vid�ken lakhassanak. 9 �ves kor�ban Tutshillbe (Wales, kis falu Chepstow mellett) k�lt�ztek. Nagyon boldogok voltak testv�r�vel, hogy a t�gas mez�k�n vagy a Wye foly� partj�n j�tszhattak. Az �ltal�nos iskola azonban r�gi �s kicsi volt, a tan�r pedig szigor�.

A k�z�piskol�ban a kedvenc tant�rgya az angol volt, viszont a torna�r�kat nem szerette (egyszer el is t�rt a karja). A kedvenc elfoglalts�ga volt, hogy az eb�dsz�netben bar�tainak �s oszt�lyt�rsainak folytat�sos t�rt�neteket mes�lt.

Tanulm�nyait 1983-ban az Exeter Egyetemen (D�l-Anglia) folytatta, ahol franci�t �s klasszika-filol�gi�t hallgatott. Ek�zben egy �vig P�rizsban is tanult. Sz�lei meg voltak gy�z�dve, hogy csod�latos karriert fog befutni k�tnyelv� titk�rn�k�nt. Tanulm�nyai befejez�se ut�n Londonba ment, az Amnesty Internationaln�l helyezkedett el mint titk�rn�, ahol Afrika francia nyelv� r�sz�nek emberi jogi probl�m�ival foglalkozott. A legjobban azt szerette az irodai munk�ban, hogy amikor nem figyelt r� senki, t�rt�neteket g�pelhetett a sz�m�t�g�p�be.

1990 nyar�n sokat utazott a Manchesterb�l Londonba tart� vonaton, �s ekkor fogalmaz�dott meg benne az �tlet egy fi�r�l, aki var�zsl�, de nem tud r�la, �s var�zsl�iskol�ba fog j�rni. Az eg�sz t�rt�net krist�lytiszt�n megsz�letett a fej�ben. Mikor n�gy �r�val k�s�bb lesz�llt a vonatr�l a King's Cross P�lyaudvaron, m�r t�bb karaktert �s helysz�nt is kital�lt. A t�rt�neten az eb�didej�ben dolgozott, pubokban �s k�v�h�zakban. K�zben r�vid t�rt�neteket �s k�t m�ig kiadatlan feln�tteknek sz�l� novell�t is �rt, de ideje nagy r�sz�ben a Harry Potter-t�rt�netekkel foglalkozott.

1991-ben kil�pett munkahely�r�l, �s Oport�ba (Portug�lia) k�lt�z�tt, ahol angolt tan�tott. Szeretett tan�tani, annak ellen�re, hogy a di�kjai „Rolling Stone"-nak sz�l�tott�k. D�lut�nonk�nt �s este tan�tott, �gy d�lel�tt jutott ideje az �r�sra, �s folytathatta a var�zsl�fi� t�rt�net�t.

1992. okt�ber 16-�n f�rjhez ment Jorge Aranteshez, aki a hadseregben szolg�lt (k�s�bb egy t�v�n�l dolgozott), �s 1993. j�lius 27-�n megsz�letett l�nyuk, Jessica Rowling Arantes. F�rj�t�l azonban hamarosan elv�lt. Nem sokkal k�s�bb csecsem� kisl�ny�val �s b�r�ndj�vel, amely tele volt Harry Potter-feljegyz�sekkel �s -fejezetekkel, visszautazott Angli�ba, ahova 1994 kar�csony�n �rkezett meg. Sk�ci�ba, Edinburgh-ba k�lt�ztek, ahol h�ga, Di is lakott. Tan�ri �ll�st szeretett volna kapni, de el�tte be akarta fejezni k�nyv�t. Hogy ne a nyirkos, f�tetlen lak�sban legyenek, Rowling l�ny�val eg�sz napj�t egy k�v�h�zban t�lt�tte, itt fejezte be Harry Potter t�rt�net�t. Neh�z helyzet�ben a Sk�t M�v�szeti Tan�cst�l k�rt t�mogat�st, amit meg is kapott, mikor a k�nyv�t befejezte.

Ezut�n nekil�tott kiad�t keresni, de sorban utas�tott�k el. V�g�l Londonban tal�lt egy �gyn�k�t (Christopher Little), akinek siker�lt eladnia 1996 augusztus�ban a Harry Potter �s a b�lcsek k�ve (Harry Potter and the Philosopher's Stone) k�zirat�t az angliai Bloomsbury Children's Books kiad�nak, kb. 4000 doll�ros �ron.

Rowling franciatan�rk�nt dolgozott, amikor megtudta, hogy k�nyv�t ki fogj�k adni. Az iskol�ban, ahol tan�tott, a Rawhide c�m� filmsorozat egyik bet�tdal�t (Rolling, rolling, rolling, keep those wagons rolling…) �nekelt�k neki k�rusban a di�kok.

A k�nyv 1997 j�nius�ban jelent meg Angli�ban. Az �r�n� sok�ig azt gondolta, hogy nem fogj�k felfedezni. T�vedett: 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year �s a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9-11 d�jakat.

N�h�ny h�nappal k�s�bb a Bologna Children's Book V�s�ron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkeszt�-igazgat�ja megv�s�rolta az amerikai kiad�si jogokat 105 000 doll�r�rt. Az �r�n� ekkor felmondta tan�ri �ll�s�t, hogy minden idej�t a Harry Potter-sorozat �r�s�nak szentelhesse. Az USA-ban a k�nyv 1998 szeptember�ben jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone c�men.

2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait.

2001. december 26-�n h�zasodott �ssze m�sodik f�rj�vel, Dr. Neil Murray orvossal, Perthshire-ben. 2003. m�rcius 23-�n megsz�letett fiuk, David Gordon Rowling Murray. 2005. janu�r 23.:l�nyuk, Mackenzie Jean Rowling Murray.

D�jak

• Nestl� Smarties Book Prize 1997 Gold Medal 9-11 years
• FCBG Children's Book Award 1997 Overall winner and Longer Novel Category winner
• Birmingham Cable Children's Book Award 1997
• British Book Awards 1997 Children's Book of the Year
• Young Telegraph Paperback of the Year 1998
• Sheffield Children's Book Award 1998
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Scottish Arts Council Book Award 2001
• Children's Book Award in 9-11 category 2001
• Whitaker's Platinum Book Award 2001
• Winner of the Hugo Award 2001

�rdekess�gek

• A sorozat m�r kital�l�sakor is h�tk�tetesre volt tervezve.
• Portug�li�ba �rkez�s�nek els� het�ben �rta meg kedvenc fejezet�t, az Edevis t�kre c�m�t (Harry Potter �s a b�lcsek k�ve).
• A k�nyvre az�rt ker�lt a J. K. Rowling n�v, mert a kiad� nem volt biztos benne, hogy egy n�i �r� k�nyv�t a fi�k el akarj�k olvasni.
• Teljes neve val�j�ban csak Joanne Rowling – a Kathleent, nagyanyja nev�t csak az�rt illesztette be, hogy a kiad� k�t kezd�bet�t tehessen a c�mlapra a szerz� val�di keresztneve helyett.
• �lete legszebb pillanat�nak azt tartja, mikor megtudta, hogy a k�nyve meg fog jelenni.
• A d�sgazdag �s vil�gh�res asszony rendk�v�l visszah�z�d� �letet �l, szinte alig ad interj�t, mag�n�lete tabunak sz�m�t. Azonban nem felejtette el, hogy honnan indult. Rengeteget adakozik, �s p�ld�ul az �t�dik r�sz megjelen�sekor a hajl�ktalanok seg�ts�g�re sietett Eur�pa n�met ajk� orsz�gaiban. Kiz�r�lagos jogot adott mintegy h�sz, N�metorsz�gban, Ausztri�ban �s Sv�jcbankaphat�, hajl�ktalanok �ltal �rus�tott "aszfaltlapnak", hogy a k�nyv els� fejezet�t k�t h�ttel a k�tet hivatalos megjelen�se el�tt a lapokban k�z�lhess�k. A 6. k�tet els� fejezete Magyarorsz�gon is a Fed�l N�lk�l c�m� lapban jelent meg el�sz�r.
• A World's Richest 2004 list�t �ssze�ll�t� magazin az �v legnagyobb szenz�ci�j�nak tekinti, hogy 2004-ben J. K. Rowling, a Harry Potter-k�nyvek szerz�je is bel�pett a milli�rdosok klubj�ba. Igaz, hogy az �r�n�nek mind�ssze az 552. helyet siker�lt elcs�pnie egymilli�rd doll�rra saccolt vagyon�val, �m ezt is sikernek k�nyvelheti el, hiszen sokakkal ellent�tben nem egy v�llalat �l�n siker�lt meggazdagodnia, �s nem is �r�k�lt. S�t � az els�, aki egy k�nyvvel keresett ennyi p�nzt.

(Wikim�dia)