A sepr�sportok azzal p�rhuzamosan jelentek meg, hogy a sepr�k el�g kifinomultan man�verezhet�kk� v�ltak. R�gi var�zsk�pekr�l k�pet kaphatunk a hajdani id�k sepr�n �z�tt sportjair�l.

A n�pszer� sv�dorsz�gi �ves sepr�verseny gy�kerei a 10. sz�zadba ny�lnak vissza. A versenyz�k Kopparbergt�l Arjeplogig kicsit t�bb, mint 300 m�rf�ldes t�vot tesznek meg rep�lve. Az �tvonal �tszel egy s�rk�nyrezerv�tumot, ez�rt azt�n az ez�stb�l k�sz�lt f�d�j egy sv�d sr�forr� s�rk�nyt mint�z. Jelenleg nemzetk�zi verseny.

Az 1105-ben k�sz�lt h�res festm�ny, amely a G�nther der Gewaltt�tige ist der Gewinner („Er�szakos G�nther a gy�ztes”) c�met viseli, egy �si n�met j�t�kot, az �n. Stitchstock-ot mutatja be. Egy 20 l�b magas p�zn�ra egy felf�jt s�rk�nyh�lyagot helyeztek, amit egy sepr�n �l� var�zsl�nak kellett megv�delmeznie. Az �rz�t derek�n�l fogva egy 10 l�b hossz� k�t�llel a p�zn�hoz k�t�tt�k, �gy az nem t�volodhatott el az oszlopt�l. A t�bbi j�t�kos felv�ltva pr�b�lkozott a h�lyag kisz�r�s�val, amelynek eszk�ze a kihegyezett sepr�ny�l volt. A h�lyagot v�delmez� j�t�kos haszn�lhatta var�zsp�lc�j�t a t�mad�sok visszaver�se. A j�t�k akkor �rt v�get, ha a h�lyagot siker�lt kidurrantani, vagy minden t�mad�t siker�lt visszaverni.

Elk�pzelhet�, hogy a Kviddics n�vnek k�ze lehet a labd�k elnevez�s�hez (angolban Quidditch = Quaffle + Bludger + Snitch), de a t�rt�net szerint Queerditch Marshr�l nevezt�k el, ugyanis m�r a 11. sz�zadban ezen a helyen j�tszott�k a sport el�dj�t. A szab�lyok az�ta nem sokat v�ltoztak.

A kviddics �vsz�zadai szerint a sport eleinte egy egyszer�, sepr�n �lve j�tszott labdaj�t�k volt: a j�t�kosok a kvaff el�dj�t, egy b�rlabd�t passzolgattak egym�snak, amit megpr�b�ltak bedobni az ellenf�l kapuj�ba. Nemsok�ra a j�t�kot megnehez�t� gurk�k el�dei is megjelentek, ekkor m�g megb�v�lt k�vek form�j�ban - tal�n a vesz�lyes sk�ciai j�t�k, a Creaothceann hat�s�ra, amelyben a j�t�kosok zuhan� szikl�kat pr�b�ltak elkapni a fej�kre er�s�tett �st�kkel.

Az aranycikeszt szint�n egy kor�bbi var�zssportb�l k�lcs�n�zt�k - itt a var�zsl�k a sebesen rep�l�, golden snidget* nev� madarat pr�b�lt�k elkapni. 1269-ben a Var�zsl�k Tan�cs�nak eln�ke, Barberous Bragge 150 galleont (mai �rt�kre �tsz�m�tva egymilli� galleonn�l is nagyobb �sszeg) aj�nlott fel annak, aki elkapja az �ltala szabadon eresztett var�zsmadarat. Ennek eml�k�re k�s�bb bevezett�k, hogy a cikesz elfog�sa 150 pontot �r. Mivel a mad�r id�k�zben vesz�lyeztetett, ritka fajj� v�lt, lecser�lt�k a par�nyi, b�v�s aranygoly�ra.

• A Harry Potter k�nyvekben nem szerepelt eddig, magyar ford�t�sa nem ismeretes