A csapatok h�t-h�t j�t�kosb�l �llnak: egy �rz�b�l, k�t terel�b�l, h�rom hajt�b�l �s egy fog�b�l. A kviddics mind a f�rfiak, mind a n�k sz�m�ra nyitott. Cserej�t�kosok nincsenek.

A kviddicset n�gy labd�val j�tssz�k. Ezek k�z�l a kvaff ma egy k�z�ns�ges, k�r�lbel�l 30 centim�teres �tm�r�j� labda - egyetlen var�zstulajdons�ga, hogy lassan zuhan, �s k�nny� megfogni -, amelyet a hajt�knak kell bedobniuk az ellenf�l �rz�je �ltal v�dett g�lkarik�inak egyik�be. A t�bbi j�t�kos nem ny�lhat a kvaffhoz. Egy g�l 10 pontot �r, f�ggetlen�l att�l, hogy melyik karik�ba dobt�k.

A j�t�kban k�t gurk� is szerepel. Ezek 25 centim�teres �tm�r�j�, kem�ny vasgoly�k, amelyeket sz�nd�kosan az ellenf�l megzavar�s�ra terveztek: a gurk�knak ugyanis megvan az a rossz tulajdons�ga, hogy ha el�tik valamerre, az �t�s pontatlans�ga ellen�re egy j�t�kost c�loznak meg, �s komoly s�r�l�seket tudnak okozni. A k�t terel� feladata a t�bbi j�t�kost�rs v�delme �s az ellenf�l t�mad�sa a gurk�k seg�ts�g�vel - a feladathoz m�t�hoz hasonl�, m�gikus m�don meger�s�tett �t�ket haszn�lnak.

A kviddics legkisebb - di�nyi m�ret� - �s leggyorsabb labd�ja az ez�stsz�rnyakkal ell�tott aranycikesz. Ez a labda a j�t�kosokt�l teljesen f�ggetlen�l cik�zik a p�ly�n. Elfog�sa nem egyszer�, mivel nagyon gyors, hirtelen man�verekre k�pes, amellett megpillantani is neh�z apr� m�rete miatt. A cikesz elkap�sa a fog� feladata. Ha ez siker�l, az 150 pontot eredm�nyez a szerencs�s fog� csapat�nak, �s ezzel z�rul le a m�rk�z�s. A cikesz elfog�sa nem felt�tlen�l jelent gy�zelmet is egy�ttal, mivel azt a pontsz�mok d�ntik el.