A csapatok ht-ht jtkosbl llnak: egy rzbl, kt terelbl, hrom hajtbl s egy fogbl. A kviddics mind a frfiak, mind a nk szmra nyitott. Cserejtkosok nincsenek.
A kviddicset ngy labdval jtsszk. Ezek kzl a kvaff ma egy kznsges, krlbell 30 centimteres tmrj labda - egyetlen varzstulajdonsga, hogy lassan zuhan, s knny megfogni -, amelyet a hajtknak kell bedobniuk az ellenfl rzje ltal vdett glkarikinak egyikbe. A tbbi jtkos nem nylhat a kvaffhoz. Egy gl 10 pontot r, fggetlenl attl, hogy melyik karikba dobtk.
A jtkban kt gurk is szerepel. Ezek 25 centimteres tmrj, kemny vasgolyk, amelyeket szndkosan az ellenfl megzavarsra terveztek: a gurkknak ugyanis megvan az a rossz tulajdonsga, hogy ha eltik valamerre, az ts pontatlansga ellenre egy jtkost cloznak meg, s komoly srlseket tudnak okozni. A kt terel feladata a tbbi jtkostrs vdelme s az ellenfl tmadsa a gurkk segtsgvel - a feladathoz mthoz hasonl, mgikus mdon megerstett tket hasznlnak.
A kviddics legkisebb - dinyi mret - s leggyorsabb labdja az ezstszrnyakkal elltott aranycikesz. Ez a labda a jtkosoktl teljesen fggetlenl cikzik a plyn. Elfogsa nem egyszer, mivel nagyon gyors, hirtelen manverekre kpes, amellett megpillantani is nehz apr mrete miatt. A cikesz elkapsa a fog feladata. Ha ez sikerl, az 150 pontot eredmnyez a szerencss fog csapatnak, s ezzel zrul le a mrkzs. A cikesz elfogsa nem felttlenl jelent gyzelmet is egyttal, mivel azt a pontszmok dntik el. |